A könnyűszerkezetes házak előnyei
Rengetegen vágynak egy új, komfortos otthonra, a leendő háztulajdonosok fejében pedig számtalan kérdés keringhet. Könnyűszerkezetes házak vagy tégla házak? Mennyi idő alatt készül el? Mennyibe fog kerülni? Mekkora lesz a rezsiköltség? Mennyire lesz időtálló?
A cikkünkben most egy olyan típust mutatunk be, amivel kapcsolatban mindenkinek van véleménye, viszont egyúttal nagyon sok tévhit kering körülötte: a könnyűszerkezetes házat.
A technológia, hazánkban, nagyjából a 2000-es évek elején robbant be a köztudatba. Már akkor is voltak, akik ellenezték; a másik oldalon pedig épp ellenkezőleg: imádták, hogy a ház gyorsan, ráadásul költséghatékonyan elkészül.
Íme a könnyűszerkezetes házak előnyei
1. Gyorsan felépül
A mai világban egy vásárlónak három kritériuma van: olcsó legyen, gyorsan felépüljön, és mellette minőségi is legyen. Szokás azt mondani, hogy egész egyszerűen nem létezik olyan, hogy mind a három egyszerre teljesüljön, a könnyűszerkezetes ház azonban (relatíve) üdítő kivétel.
Habár költségek tekintetében manapság közelíti a téglaépítésű házakat, azonban a gyorsaság és a minőség mindenekelőtt fontos szempont – kiváltképp a SIP panel technológia esetén.
A SIP panel kifejezés az angol „structural insulated panels” szavakből áll, amit magyarra „hőszigetelt építési tábla”-ként fordítottunk. Emiatt a cikkben felváltva használjuk a SIP panel és a HÉT tábla kifejezéseket.
Az viszont tagadhatatlan, hogy a könnyűszerkezetes házak legkiemelkedőbb jellemzői közé tartoznak a szélsebes, lendületes munkafolyamatok. Akár a helyszínen, akár egy üzemben készülnek a fakeretek, garantált a versenyelőny – ezért is hívják a könnyűszerkezetes házakat másnéven gyorsházaknak.
Ráadásul a tégla házakkal szemben, itt nincs kötési idő. Rohanó világunkban, ennek igazán nagy hasznát vehetjük, pláne, hogy az időjárási körülmények sem befolyásolják az építkezés menetét.
Általánosságban elmondható, hogy egy könnyűszerkezetes ház építése 4-6 hónapot vesz igénybe.
2. Nagyobb alapterület, mint a téglaépítésű házak esetében
A falvastagság adott esetben 20-40%-kal is kisebb lehet, mint a téglaépítésű házak esetén. Főképp igaz ez azokra a gyorsházakra, amelyek SIP panelekből épülnek fel. Habár a technológiát kicsit részletesebben lejjebb is kifejtjük, annyit érdemes tudni, hogy egy HÉT tábla 17 cm-es vastagságú, amelyre elegendő egy 10 cm-es EPS szigetelés.
3. Csökkentett rezsiköltségek
Nagyon lényeges szempont, hogy mennyi pénzbe kerül a rezsi, és mekkora összeg marad a zsebünkben hosszú távon?
Bár erre képtelenség egzakt választ adni, hiszen számtalan dolog függvényében változhat egy ház végső specifikációja, a könnyűszerkezetes házakról bátran elmondható, hogy meglepően alacsony a fenntartási költségük.
A fa, már önmagában is kedvezőbb hőtartó tulajdonságokkal rendelkezik, mint például az acél. Esetében a lakótérben lévő belső hőre, nincs annyira negatív hatással a hirtelen hőmérséklet-ingadozás, mint a beton szerkezetekre (hőtartó tulajdonságai tehát kedvezőbbek).
A nagyszerű, produktív szigetelési képességhez az is hozzátartozik, hogy a favázas szerkezetek rendszerint több helyet biztosítanak a szigetelő anyagok elhelyezésére, mint egy téglaépület (mely általában: tégla-betonkoszorú-hungarocell lap felépítésű).
Végezetül fontos megemlíteni, hogy a faanyagok könnyed megmunkálhatóságából kifolyólag, az építkezés során felhasznált energia is alacsonyabb mértékű lesz.
4. A könnyűszerkezetes ház tartós megoldás
A jól megtervezett és kivitelezett könnyűszerkezetes házak kitűnő szerkezeti stabilitást biztosítanak. Ráadásul, ahogy feljebb is írtuk, a 2000-es években épült a legtöbb, ilyen típusú ház, és a közhiedelemmel ellentétben nem “dőltek össze” és nem “fújta el őket a szél”.
Még mindig állnak, stabilak, és köszönik szépen, nagyon is jól vannak.
5. A gyorsházakkal jól kalkulálhatóak költségek
Kis odafigyeléssel a könnyűszerkezetes konstrukciók esetén sokkal könnyebben tervezhető a logisztika.
Letisztultabban működhet ugyanis pontos anyagszükséglet meghatározása, sőt könnyebben is pótolható egy hibás számítás következtében. Mindezek által az építkezésen keletkező hulladék és felesleg a minimálisra csökkenthető, amivel jelentős összegek spórolhatóak meg.
Előnyök amire nem is gondolsz
A könnyűszerkezetes házak egyik legnagyobb előnye az, hogy ugyanakkora bruttó alapterület mellett sokkal nagyobb nettó alapterülettel tudsz számolni mint egy téglaháznál. Ez azért van, mert a könnyűszerkezetes ház belső válaszfa és a külső fala is vékonyabb, és ez legalább 5-8%-kal több alapterületet eredményez. (Azaz, ha a téglaházad bruttó 200 nm az lehet, hogy nettó 160, míg a könnyűszerkezetes házad bruttó 200 nm esetén nettó 175. (Ezek az adatok tájékoztató jellegűek)
Előny az is, hogy a könnyűszerkezetes házadban lesz egyenes, derékszög, és minden vízszintes, és függőleges lesz. A téglaházakban általában ezekkel nagyvonalúan bánnak a mesterek, a könnyűszerkezetes házadban nem lehet ilyen gond.
További előny, hogy mivel a ház a technikájából adódóan nem igényel építés közben vizet, ezért soha nem fog penészedni, vizesedni a falad, és nem kell tartanod a hőhidaktól sem (éppen ezért is lehet akár utólagosan hőszigetelni a tetődet).
Milyen ablakot válasszak a könnyűszerkezetes házba?
A megfelelő ablakok kiválasztása nem könnyű dolog, hiszen az ajánlatok tárháza végtelen, azonban ebben a bejegyzésünkben eláruljuk, mik azok a szempontok, melyeket figyelembe véve szinte lehetetlen tévedni a választást illetően. Kattintson ide az ablakokról szóló cikkünk elolvasásához.